Felsorakoztak Magyar Péterék mögött a külföldről finanszírozott magyar kutatók

Ezúttal a szegénységi adatokat támadták meg a baloldalhoz köthető kutatók. A Válaszonline.hu-n közölt hosszú és az olvasók számára nehezen értelmezhető cikk célja, hogy „leleplezze” és hamis színben tüntesse fel a Központi Statisztikai Hivatal szegénységgel kapcsolatos mutatóit, amelyet nem mellesleg az Eurostat is felhasznál, szigorú ellenőrzést követően.

A cikk szerzői, Gábos András, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezető kutatója és Tátrai Annamária, aki szintén a TÁRKI munkatársa, emellett az ELTE adjunktusa azt állítják, a KSH szegénységi adataiban 2017-től szokatlan, a valós társadalmi folyamatoknak ellentmondó rendellenesség figyelhető meg. Érdekes egybeesés, hogy 2017-től a TÁRKI hasonló felmérésének adatait már nem használja a magyar statisztikai hivatal.

A baloldal régóta támadja a hazai szegénységi mutatókat, amelyek jelentős, az Európai Unió tagállamai közül az egyik legnagyobb javulást mutatják az elmúlt évtizedben, alátámasztva a kormány eredményes politikáját, amelynek köszönhetően jelentősen csökkent a jövedelmi szegénységben, az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők, vagy a súlyos anyagi deprivációval érintettek száma.

UNICEF kutatásra fogják a kétes adatokat

Az első meglehetősen ellentmondásos állítás Gábos és Tátrai cikkében az, hogy a szegénységi adatokkal kapcsolatos anomáliákra akkor figyeltek fel, amikor 2023 nyarán az UNICEF egy szakmai előrejelzéséhez állítólag nem tudta felhasználni a magyarországi adatsort, amelyet az Eurostat EU-SILK adatbázisából kért le. Ezért az ENSZ gyermekszegénységért felelős szervezete állítólag Gábos Andráshoz fordult, ekkor figyeltek fel a szokatlan kiugrásokban az adatsorban. 

Szintén kétséges, hogy az UNICEF-nek valóban a magyar adatokkal volt-e problémája, mivel erre a megjelent tanulmányukban semmilyen utalás sincsen. Mindössze egyetlen lábjegyzet foglalkozik hazánkkal, amelyben a jelentés szerzői mindössze annyit jegyeznek meg, hogy a Eurostat hazánkra vonatkozó adatsoránál még nem végzett a hitelesítési eljárással, vagyis a minden beérkező adatnál megszokott ellenőrzés még nem zárult le. Ez nem meglepő egyébként, mivel egy adott év szegénységi adatai csak jóval később állnak rendelkezésre, így a TÁRKI kutatópárosának állítása, amely szerint 2023 nyarán a 2022-es adatokkal kapcsolatban merülhetett fel probléma, már önmagában valótlanság. Ezt támasztja alá, hogy a megelőző év adatait a KSH általában az utolsó negyedévben teszi közzé, míg az Eurostat rendszerint félévvel később.

Külön érdekesség, hogy a magyarországi UNICEF egyik szervezete egy másik jelentésben kifejezetten elismerősen nyilatkozik a KSH háztartások jövedelmét felmérő módszertanáról, a dokumentumban nyoma sincs annak, hogy kétségbe vonnák az adatokat.

A baloldalhoz köthető kutatóhálózat 2010 óta sorozatosan támadja a nemzetközi adatfelvételi eljárás szigorú iránymutatásai szerint végzett felmérést. 

Hitelességüket vesztett kutatók

Gábos András tevékenysége azért is ellentmondásos, mert a Válaszonline.hu-n megjelent írásban azt állítja, 2023 nyara – az UNICEF jelzése óta – kutatják Tátrai Annamáriával a KSH adatok valódiságát és már jóval korábban, 2017-ben is kaptak jelzéseket arról, hogy valami nem stimmel.

A szerző ebben elismeri azokat az eredményeket a szegénység visszaszorítására tett kormányzati politikáról, ezeket a Mandiner is rendszeresen bemutatja. A Gábos András és Tóth István György neve alatt megjelent elemzés még alá is támasztja összegzésében az újabban kifogásolt adatok valódiságát: 

„Mivel Magyarországon a 2010-es évek második felét jellemző foglalkoztatás-növekedés együtt járt a képzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerő korábban látványos foglalkoztatási elmaradásának számottevő javulásával, ennek hatása a szegénységi mutatók alakulásában is megmutatkozott. Azt is megfigyelhettük, hogy ha a mediánjövedelem (és így a szegénységi küszöb) szintjét rögzítjük és időben csak az árindex változásával módosítjuk, a jövedelmi szegénység nemcsak az egyéni foglalkoztatottságra, hanem több más tényezőre is jobban reagál” – olvasható Gábos András friss elemzésében.

Felmerül a kérdés, hogy a szakmai körökben elismert tudományos tevékenységét a Válasz.hu-n megjelent írással a szerzőpáros kész feláldozni annak érdekében, hogy Magyar Pétert és Gyurcsány Ferencet, valamint a baloldalt visszasegítsék a hatalomba?

Jól hangzó áltudományos „bizonyítékok”

A Válaszonline.hu-n megjelent elemzés az átlagolvasó számára nehezen értelmezhető, ráadásul a magyarázó grafikonok is a szerzők sajátja, amelynek megfelelő és objektív értelmezéséhez nélkülözhetetlen információk hiányoznak, legfőképpen az, hogy a különböző jövedelmi szinteket, amelyeket euróban határoztak meg, milyen forint-árfolyammal számoltak.

A hatásvadász, áltudományos magyarázatból kiemelendő az az állítás, amelyben Tátrai Annamária azzal támadja az adatokat, hogy „2020-ban 322 olyan egyfős háztartást találtunk, amelyiknek az euróban mért jövedelme a tizedesvessző után hét számjeggyel is megegyezik. Vagyis tízmilliomod pontossággal ugyanaz! Nem kell mondanom, hogy véletlenszerűen nem lehet éppen 3996,3110974 euró jövedelme az egyfős háztartások 14 százalékának. Márpedig itt ez történt.”

Meglepő, hogy a szerző saját presztízsét kockára téve olyan állítást tesz, hogy 322 fő éves jövedelme nem lehet azonos. Az általuk publikált számokból könnyen levezethető, hogy az érintett 322 főnek nettó 140 ezer forint körüli volt a jövedelme. Ez azt jelenti, hogy az érintettek nem részesültek szociális ellátásokban, havi bevételük a 2020-as garantált bérminimum nettó összegével megegyező.

Soros-pénzből támogatott szervezetek

A gyermekszegénység magyarországi helyzetéről nem csak a Válaszonline.hu közölt áltudományos cikket, de a közelmúltban a Népszava is foglalkozott a témával. A baloldali lap a Gyermekjogi Civil Koalíció nevű szervezet információira hivatkozva közölt cikkében szintén a kormányt támadja azt állítva, hogy elmulasztotta a történelmi lehetőségét a hatékony gyermekvédelmi rendszer kialakításának. 

A Gyermekjogi Civil Koalíció az UNICEF Magyar Bizottság nevű civil szervezet által létrehozott NGO, ám a nevében azonos hazai UNICEF nem az ENSZ szervezete. A Gyermekjogi Civil Koalíciót 22 szervezet támogatja, többségük hagyományosan rajta van Soros György és a nemrég beszüntetett USAID fizetési listáján.

Ráadásul a Gyermekjogi Civil Koalíció által szervezett rendezvényeken szakértőként rendszeresen megjelenik az a Gábos András is, aki a vizsgált áltudományos elemzésében azt a Tisza Párt vezére által hangoztatott állítást próbálja alátámasztani, hogy Magyarországon óriási méreteket ölt a szegénység.

Ez nyilvánvalóan nem igaz, amelyet Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a minap részletes és közérthető szakmai cikkében támaszt alá. 

Lássuk, mit is kell tudni a hazai szegénységről

A szakértő világossá teszi, Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben a gyermekszegénység az EU-ban. Gyermekszegénység önmagában nincs, hiszen a gyermek családban él, és 2010 óta a legalacsonyabb jövedelmű családokban is felváltotta segélyt a munka, emelkednek a keresetek, jelentősek a családtámogatások, a családi adócsökkentések, a rezsicsökkentés önmagában több százezer forintos terhet vesz le a családokról. 

Szalai Piroska közérthető, részletes elemzése ITT olvasható.

Nyitókép: MTI/Vajda János